Az Üzenet címoldalán több írás is szerepel: a marosvásárhelyi kövesdombi templom nemrég ünnepelte fennállásának tíz éves évfordulóját; Ördöngösfüzesen felújították a 335 éves kazettás mennyezetet.
Erdőirtás egy református templomban – ezt az érdekes címet viseli Ötvös József írása.
Furcsaságok címmel Nagy József Levente közöl cikket, amelyben temetési, esketési szertartásokon tapasztalt rendellenességekről értekezik.
A Megérdemelt pihenés című írásban arról olvashatunk, hogy mit jelent a szabadság, kikapcsolódás, hogyan töltjük, hogyan tölthetjük szabadidőnket.
Kozma Zsolt újabb jegyzetének címe a Metszetek című sorozatban: A szeretet kiűzi a félelmet.
Folytatódik az Őszinte vallomás a besúgásról című sorozat és több vakációs bibliahétről szóló tudósítás is olvasható a lapban.
Lőrincz István a Mannás kosár rovatban Rodét mutatja be.

Sok éves magára hagyott állapotából,    XI. Kerületi   Önkormányzat    felújíttatja a Károli Gáspár teret, és az ott található VIZSOLYI BIBLIA EMLÉKMŰVÉT!

Károli Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi Egyházmegye esperes  volt, aki lefordította és 1590-ben megjelentette az első teljes magyar nyelvű Bibliát, ezzel ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Károli Gáspár nem csupán fordítója, hanem egyben gondozója-szerkesztője, sajtó alá rendezője, kiadója is volt ennek a Bibliának. Így ír erről a munkáról: "Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását ..."

Abban az időben nem kis anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szükség a Biblia kiadásához. A nyomdát a főúri pártfogók megfelelő módon felszerelték, Németalföldről újabb betűkészlettel egészítették ki, a papírt pedig Lengyelországból hozták. És ez végképp megmagyarázza azt, hogy miért is Vizsolyt választották a nyomda felállítására (a község mellett kereskedelmi út vezetett Lengyelországba).